„homlokomon az árnyak
nem rólad mesélnek”

„lesz-e út, amin
egyszer, majd
egymáshoz elérünk?”

„Csak a csend öle vár,
míg hömpölyög az ár,
csak a csend ami jó”

„… de mégis! jobb ha megkísértesz
újra, meg újra hogy megtanuljunk
ellenállni és elkárhozni…”

„...nem vagyok több senkitől,
csak más!
Látni akartál engem,
hát láss!”

 „fáj a fejem.
eddig sohase fájt.”

„Ide, a porba már
ne kövess Kedves!”

…mert bevallani, felvállalni,...esetleg átmenteni, megőrizni, ...legyen az egy érzés, egy hangulat, egy élet maroknyi cserép-darabkái ....nem is tudom!

és megmarad a hit,
hitünk abban, hogy
nem volt hiába...

Látod?!
dühöngök, ahelyett,
hogy megsimogatnálak...

Címe-sincs versem anyámnak
…és minden Édesanyának

Elmondom újra,
elmondom százszor:
csalóka ez a
tavaszi mámor!

Néha azt hiszem:
magamra lelten,
- jól feleltem -
megfeleltem.

Lassan éjfélre jár,
alszik a nyomor, és
álmodik színes álmot.

Üzenet
Firkálok

Csend van bennem.
valami különös csend…

ölemben nyugszik
törékeny álmod

Néha kinyújtod
a kezed mások felé is
- hiába , - ellökik,
marad az érintés hiánya!

óvatosan léptem
ki a kapun...
 

..aztán elindulunk,
lépünk a semmibe.
maradék hitünk''
zsebünkbe gyűrjük,
mint használt
papírpénzt...

Ez az én utam...
nem tudhatom:
mit, kit sodor
elém a Sors
ezen az úton...

hol az én fekhelyem?
hova hajthatom
konok fejem, ha
épp'' álmodni vágyom?

. . .
rajzolok neked
Napot:
kiszínezem
a holnapot...

A lelkem ma is fényes, lángoló,
még ma is fehér és hideg a hó,
s ha gömbbé gyúrom,
a kezem most is fázik...
és valami mégis úgy hiányzik!

Ne félj...,
soha ne félj tőlem,
ha a kezemért nyúlsz,
s csak szálkát kapsz belőlem!

néha szembe
kell menni
a Világgal...

- jólesik ez
a közöny -
érzem: egyszerre
vagyok kívül,
és belül a körön...

Elindultam,
megérkeztem
valahonnan valahová,
valakivel, valakihez,
valamiért...

és akkor is forog
a Föld, ha te nem vagy ott,
ahol a csodák születnek…
puszta léted
bizonyítéka ennek…

Csituló viharok haldokló
dühét felitta a köd,
megtelt a bánatok öblös
pohara, s kicsordult!
Egy árnyék kísértete játszott
a szeretni gyáva szívekkel...